E-book helyzet Magyarországon: a fórumozók véleményei

Az e-book még manapság is, ha nem is gyerekcipőben, de iskolás korban van hazánkban. Nagyjából a 2000-es évek elejétől kezdett néhány ember fejében nálunk is szöget ütni a villanynál olvasás gondolata, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, bár a hozzáállás csak pozitív irányba változott.

Egy 2008-as cikk a TMT-ből általánosságban mutatja be az addig nagyjából stagnáló állapotot.
Az elektronikus könyv elterjedése nem csak hazánkban de a világban is nehezen történt/történik meg, pedig az USA-ban már 1990 óta létezik, és akkoriban a villámgyors elterjedést prognosztizálták. Hogy ez nem történt meg, annak több oka van, a legfontosabb mégis az ember felépítéséből adódik. Az ember ugyanis úgy van kitalálva, hogy másként olvas monitorról és másként nyomtatott írásról. Az emberi szem folyamatosan arra törekszik, hogy a különböző távolságban lévő dolgokat fókuszba helyezze, vagyis alkalmazkodik, illetve konvergál vagyis megpróbálja elérni, hogy a kép mindkét szem retináján azonos területre essen. Ez természetesen máshogy működik a nyomtatott és az elektronikus írások olvasásánál. „Az a távolság, amelynél a szem alkalmazkodni tud, csökken, ahogy a szöveget lejjebb tesszük. A távolság, amelynél a szem még konvergál, szintén kb. 30%-kal csökken, amikor a szem 30 fokos szögben néz lefelé. Mivel mind a konvergencia, mind az alkalmazkodás nagyobb távolságon történik, amikor egyenesen előre nézünk, a monitort a szemtől messzebbre kell helyezni. Minthogy a monitor felbontása a nyomtatott könyvénél kisebb, a monitoron a szöveg méretét növelni kell, hogy ugyanazt az információmennyiséget fogja be a tekintet, ami azt jelenti, hogy a monitornak szélesebbnek kell lennie ugyanazon egységnyi szöveg befogásához. Amikor a szem a monitoron a szöveget végigpásztázza, a szem és a monitor közötti távolság változik. Középen a szemhez közelebb, a széleken pedig távolabb. Ez azt jelenti, hogy a szemnek örökké hozzá kell ehhez igazodnia mind az alkalmazkodás, mind a konvergencia szempontjából, ahogy a szöveg mindegyik sorát olvassa.”
A következő fontos pont az, hogy az ember a hosszú elektronikus szövegeket még mindig csak átfutja, és a számára szükséges részeket kinyomtatja. Ez folyóirat cikkeknél még működhet, de hosszabb monográfiáknál már mindenképpen eleve nyomtatott példányokra van szükség az olvasáshoz.
2008-ban egy másik fontos ok volt az is, hogy az emberek már akkor sem szerettek egy gépet, csak egy funkcióra megvenni, így ki kellett fejleszteni az olyan mp3 lejátszókat vagy okostelefonokat, melyeknek kijelző nagysága és felbontása is alkalmas elektronikus könyv olvasásra.

Fórumozók véleményei
2001: újdonság volt még, a különböző lehetőségekről beszélgetnek inkább: már ekkor sem az egy funkciós e-book olvasókra tartottak igényt a felhasználók. Általában a legmegfelelőbb megoldásnak a palmtopokat tekintik, mivel kicsik, zsebkönyv méretű képernyővel és e-book olvasáson kívül rengeteg mindenre lehet őket használni. Ekkoriban annyira nem volt fontos, hogy új legyen a gép, megelégedtek egy kétéves modellel is, ha tudja azokat, amire nekik szükségük van, vagyis jelen esetben e-book megjelenítésre.
A másik fontos témájuk az e-bookra a könyvek megszerzése. Erre feldobják lehetőségnek a Magyar Elektronikus Könyvtárat, illetve a Project Gutenberg oldalát, de ezekkel még mindig probléma, hogy az új műveket nem lehet róluk megszerezni. Fájlcserélő oldalakon is hozzá lehetett jutni txt vagy html formátumban, de ezek általában angol nyelvű művek. Magyar nyelvűeket vagy nem e-bookon olvassák, vagy megcsinálják maguknak. Ez is egy fontos téma, hogy hogyan lehet úgymond házilag e-bookot készíteni. Az a szűk réteg, akik a fórumokat használják lelkesek e-book témával kapcsolatban.

2004-2009
A 2004-es helyzetet legjobban egy fórumozó, Zambizi rövid bejegyzése írja le az index.hu E-book reader – A digitális könyvolvasó topikban.
„Immáron 4 évvel később.... :) Örülök, hogy ami akkor még csak álom volt, ma már valóság, és elérhető. A titok neve: PALM Bar most már sokminden más is van e mellett, és úgy tudom, a mobil telefonok is lassan képesek lesznek e-book használatara, bár annak a kijelzője szerintem teljesen alkalmatlan (sokminden mással együtt). A Palm viszont kellemes. Bár a kijelző mérete elmarad egy könyv méretétől, de nem vészes. Én már hónapok óta olvasok rajta könyveket. Csak 1 kis konvertáló program szükséges, és bármilyen file-ból lehet kovertálni, majd olvasgatni. Sajnos egyenlőre kevés a magyar könyv, de egyre több lesz, és már van 1-2 könyvesbolt is. Használati tapasztalatok: Nagyon jóóóó! Kicsi, zsebben van 30 könyv. A világítás miatt akkor is tudom olvasni, mikor a buszon ki van égve 1-2 villanykörte. És kényelmes is, a lapozás egyszerű. Van könyvjelző, így ott tudom folytatni, ahol abbahagytam. A képernyő mérete miatt kissé gyakrabban kell lapozni, de hamar meg lehet szokni. Legnagyobb problémám az akkumlátor, amit muszáj minden este tölteni... :(„
A fórumozók 2009-ig nem voltak túlságosan aktívak. 2009 előtt főként a könyvek beszerzéséről, illetve az e-book olvasó magyarországi vásárlásáról beszélgettek. Érdekesség, melynek fényében nem csoda, hogy nem terjedt el ugrásszerűen az e-book hazánkban és Európában: az egyik fórumozó a Sonytól érdeklődött a Sony Reader magyarországi forgalmazásról, melyre azt kapta válaszul, hogy sem nálunk, sem Európában nem kerül majd forgalomba.

2009-napjainkig
A fórumozók igazán 2009-től indultak be. Ekkor már az átlag 3 fórumozó helyett, volt, hogy 10-en is beszélgettek. Volta, akik már nagyon jártasak a témában, volt, aki tőlük kérdezett, hogy mit?, hol?, mennyiért?. Érdekes volt, hogy ebben az időben röppent fel az a téma is, amit a saját megváltozott olvasási szokásaikból szűrtek le, hogy mi lesz a könyvpiaccal, ha ténylegesen elterjed az e-book, hiszen már ők sem vesznek nyomtatott könyvet. Ez a kérdés azóta is várat magára! Visszatérő téma a különböző e-book összehasonlítás, illetve a felmerülő hibák (általában töltési és fagyási gondok) megtárgyalása. Attól függetlenül, hogy egyre többen használtak e-bookot, még mindig drágának, és az árához képest nem tartják túl minőséginek, de még így is úgy gondolják nagyon megéri, hiszen jobb mint a számítógépen való olvasás, és kényelmesebb, mint a nyomtatott könyv. Miután már sokan használtak e-book olvasót a fórumozók egyre inkább csak a konvertálási lehetőségekről írtak. Megállapítható, hogy a pdf-et e-book olvasón senki sem szereti, mivel a kötött A4-es formátumhoz kevés az e-book olvasók 5-7”-os kijelzője. Legtöbben a .prc formátumot tartják megfelelőnek. A sortördelés problémáját kiküszöbölő konvertáló programok iránt is sokan érdeklődtek, legtöbben a Calibre-t javasolják. A sorvégi elválasztáshoz sokan javasolják a .txt és az .rtf formátumot, a nehezebb esetekhez pedig a már említett .prc-t. Visszatérő téma a könyvek beszerzése főként ingyenes forrásból. Felmerült már a fájlcserélő oldalakról történő beszerzés is. Sokat beszélgettek arról is, még a 2011-es év elején is, hogy hogyan lehet a legolcsóbban e-book olvasót beszerezni. A legjobb megoldás, már ha Kindle-t, vagyis a legjobbat szeretné a felhasználó, ha az Amazonon keresztül szerzi be a terméket, hiszen a vámot a cég magára vállalja, és csak egy egyszerű nyomtatványt kell kitölteni.
Amikor 2010 közepén az OSZK-ban működésbe helyeztek 10 e-book olvasót, természetesen ők is felfedezték a fórum lehetőségét, és az ingyenes kipróbálást itt reklámozták, illetve időről időre feltűnik az OSZK felhasználója, hogy a könyvtárban elérhető e-book-hoz kapcsolódó újdonságokról beszámoljon.

Fórumozók olvasási szokásainak változásai
A forum.ekonyvolvaso.info oldalon egy fórumozó készített természetesen nem reprezentatív felmérést, arról, hogy ki min szokott olvasni általánosságban, tehát lehetőségként ott volt a hagyományos könyv is. Ebből ha nem is messzemenően, de egy szűk réteg, jelen esetben az adott fórum használóinak olvasási szokásait le lehet mérni. A legtöbb fórumozó még LCD monitoron kezdte az álltaluk villanyon olvasásnak nevezett elektronikus olvasási tevékenységet. Ez természetesen kényelmetlen volt és a mai napig kényelmetlen, hiszen ilyen esetben ülnie kell az embernek, ami hosszútávon fárasztó. A legtöbben már a nem annyira okos telefonjaikat is használták elektronikus könyv olvasásra, annak ellenére is, hogy nem volt egy nagy élmény, mivel kicsi volt a kijelző, kevés szöveg fért el rajta, de a lehetőség mégis megvolt, írja véleményként valaki a Motorola V550-ről és a LG KU990, amelyeken még csak .txt formátumban olvastak. Amikor 2010 végén hazánkban is elérhető áron kapható lett az Amazon Kindle terméke, aki addig olvasott elektronikusan és kipróbálta, végképp beszippantotta az elektronikus könyv élménye, leginkább azért, mert az eink technológia nyomán már egyáltalán nem fárasztja a szemet. Páran írják, hogy néha-néha még visszatérnek a papírkönyvekhez, de a legtöbbeket az annyit emlegetett könyvillat és a tényleges lapozás lehetősége sem húzza már vissza.
A fórumozók írásaiból azt lehet leszűrni, hogy az írás elején említett „nem szívesen használnak egy készüléket egy dologra” teória megdőlni látszik. Ez javarészt a majdhogynem tökéletes Kindle olvasóknak köszönhető. A fórumozók véleménye alapján ugyanis, csaknem olyan mint a hagyományos könyv, nem bántja a szemet az eink technológiának köszönhetően, és különböző programokkal a magyar ékezetek is bevihetők a betűkészletbe. Sokan írták, hogy a gyártók cicomázását sem értik, hogy miért kell színes kijelző egy olvasóba vagy zenelejátszás. A legtöbben még mindig szépirodalom olvasásra használják, de megtalálhatók a különböző tankönyvekhez hozzáadott cd mellékletei is, amelyeket már e-bookra illeszthető formátumban adnak ki.

Számomra érdekes volt, hogy egyetlen olyan fórumot sem találtam, ami e-book készítéssel foglakozik, talán egy ilyen bejegyzést találtam, az is szakdolgozat digitalizálásról szólt. Vagyis legtöbben vagy megveszik pénzért az Amazonról a könyveket, vagy letöltik a MEK-ből, illetve a bookline-ról, és utána átkonvertálják az adott olvasó által szeretett formátumba.

Összefoglalva elmondható, hogy a hazai fórumozók 2009-től váltak igazán aktívvá, ekkor már több témáról is beszélgettek, de főként a konvertálási lehetőségek voltak toppon a topikokban.



Források
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4991&issue_id=498
E-book reader - a digitális könyvolvasó http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9014128&na_order=
E-könyv olvasók fóruma
http://forum.ekonyvolvaso.info/topic/30-szavazas-ki-min-szokott-olvasni/page__st__20
http://www.hardwired.hu/forum/forum.phtml?area=comment&id=28195&p=9
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1128199126
http://www.sg.hu/cikkek/78703/e_olvasok_2013_lehet_az_attores_eve

Cenzúra - Jogszabályra való hivatkozás - összefogalaló

Cenzúra és globalizáció

Jogszabályra való hivatkozás

Keretek és szabályok a virtuális világban

Az Internettel összefüggő eseményekre, jelenségekre adott szakmai válaszok többsége azt mutatja, hogy a világháló nem jogmentes terület, a működésével összefüggő kérdések többsége jogilag szabályozott. Ugyanakkor látható, hogy a hatályos jogszabályok jelenlegi formájuk és tartalmuk nem mindig alkalmazhatóak megfelelően az internet által teremtett helyzetekre, illetve az internet működése, működtetésének néhány területe jogi szabályozást igényel.

Az Internet a hagyományos tömegkommunikációtól alapvetően eltérő sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a szabályozás lehetőségeinek és eszközeinek új meghatározását is szükségessé teszik. Az állami döntéshozatal nem tarthat lépést a technológia fejlődésének ütemével, a megváltozott környezet pedig kizárja a korábbi tömegkommunikációs és távközlési eszközökre alkalmazott megoldások analóg alkalmazását. Az új szolgáltatások azonban az új veszélyek mellett a védekezés új lehetőségeit is megteremtik. A hálózat szükségessé teszi az állam és a jog szerepének újraértelmezését, a beavatkozás új eszközeinek felkutatását. A hálózati viszonyok rendezésében jelentős mértékben támaszkodnia kell az érintettek önszabályozó kezdeményezéseire, és támogatnia kell azokat a technikai fejlesztéseket, amelyek a védekezés lehetőségét a felhasználók kezébe adják.

Globálisan nő az államilag elrendelt internet-cenzúra

Egy 2007-es cikkben a Open Net Initiative kutatását tették közzé. A szabályozás általában mindenhol az államtól indul, egy központi helyről. Azonban az Internet esetében, melynek lényege az lenne, hogy szabadon cserélődhessenek a felhasználók között a tartalmak, az állami szabályozás csökkenti a rendszer eredeti értékeit. Az Open Net Initiative is ezt szűrte le felmérésében. Míg 2002-ben csak néhány, addig 2007-ben már 25 országban működik az államilag elrendelt internetes cenzúra. A szakemberek a miatt aggódnak, hogy az internet egyre nagyobb méretű korlátozása negatív hatással lesz a felhasználók közötti kommunikációra, valamint a tudás szabadsága is csorbát szenvedhet. Másik probléma az, hogy ha a korlátozás és a megfigyelés állami utasításra egyszer beindul, akkor már nincs megállás. Az internet korlátozás esetében a legsajnálatosabb azonban az, hogy a háttérben folyamatosan működik. Azt azonban a hatóság soha sem válaszolja meg, hogy hogyan korlátoznak, és mit cenzúráznak.
A témával az Amnesty International is foglalkozott. A szervezet szerint mind a cenzúra mennyisége, mind előfordulási fajtái folyamatosan bővülnek, holott a világháló lényegéhez tartozik a szabad információáramlás, e nélkül nem vált volna azzá, aminek ma ismerjük. Az Amnesty szerint ugyan jellemzően nem nyugati országok korlátozzák az információáramlást, de jelentősen hozzájárulnak annak gyakorlati megvalósításához. Erre példának hozzák fel az olyan óriásvállalatokat, mint a Google, vagy a Yahoo, melyek üzleti érdekeik miatt hajtanak fejet a korlátozásokat bevezető kormányok előtt.

Kit terhel a felelősség a jogsértő tartalmak miatt?

Az IT Business Online egy 2009-es cikke jól összefoglalja ezt a témát. Két részről kell megközelíteni az internetes oldalakat. Vannak azon oldalak, ahol szerkesztett a tartalom, ami a sajtófelelősséget tekintve igazából nem sokban különbözik a nyomtatott újságok cikkeitől, hirdetéseitől. A másik a felhasználói tartalom, ahol a felelősség kérdése már bonyolultabb. A szerkesztett tartalom esetében teljes felelősséggel tartozik a szolgáltató; ha valaki kifogásol egy cikket, kérhet helyreigazítást, illetve bírósághoz fordulhat. A felhasználói tartalom esetében más a helyzet. A törvény, nagyon helyesen, úgy rendelkezett: a szolgáltató nem kötelezhető arra, hogy előzetesen minden tartalmat megvizsgáljon, és eldöntse annak jogszerűségét. A felelősség kérdése akkor merül fel, amikor valaki a vélt jogsértés tényére felhívja a szolgáltató figyelmét. A szolgáltató megteheti, hogy egyből eltávolítja az inkriminált tartalmat, ha nyilvánvaló, hogy az valamilyen jogot sért. Ebben az esetben nem lesz felelős annak jogszerűtlenségéért. De ha úgy ítéli meg, hogy a tartalom rendben van, és nem távolítja el, akkor viszont vállalja az ezzel járó felelősséget is, tehát kiteszi magát annak, hogy a felhasználó mellett a panaszos a közvetítő szolgáltatót is beperli.
Az online tartalomszolgáltató írhat-közölhet helyreigazítást, leveheti a kifogásolt tartalmat, de nem garantálhatja, hogy az teljes egészében eltűnt a webről. Erre nincs kialakult eljárásrend. Az internet jellegéből következően valóban nem lehet minden esetben nyom nélkül eltüntetni valamit. Ha valaki közben elmentette a cikket, képet, videót, és az feltűnik egy másik tartalomszolgáltatónál, akkor azért az eredetileg bepanaszolt szolgáltató már valóban nem tehető felelőssé. De ha kiderül, hogy nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az eltávolításra vonatkozóan, és emiatt tudták mások leszedni a tartalmat, akkor viszont már nem bújhat ki olyan könnyen a felelősség alól.

Lefoglalások, razziák, kínos tartalmak

Idén többször is hallottunk arról, hogy a hatóság szervereket foglalt le. Ebben az esetben is általában a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségének gyanúja merült fel.
Vannak olyan oldalak, mint például a Pixter, ahol ha a felhasználó olyan tartalommal találkozik, amelyről hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy jogsérelmet okoz számára, és erről tájékoztatja a szolgáltatót, a szolgáltató a rögzített bejelentést követően, a lehetőségekhez mérten 24 órán belül eltávolítja az inkriminált tartalmat.
A Büntető Törvénykönyv büntetni rendeli (Btk. 195/A §) a tiltott pornográf képekkel, - azaz kiskorúakról készített olyan video-, film-, vagy fényképfelvételekkel, melyek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvést, ábrázolást tartalmaznak - való visszaélést. Ennek megfelelően már egy fénykép megszerzése, tartása is büntetendő, azaz elegendő, ha számítógépen egy ilyen kép megtalálható. Bűncselekmény valósul meg akkor is, ha e-mailben más részére továbbításra kerül, hiszen az ilyen képek kínálása vagy más részére átadása is tiltott. Súlyosabban büntethető az elkövető, ha a tiltott pornográf felvételek felhasználhatóságát - például internetről letöltést, sokszorosítást, továbbadást - több, pontosan meg nem határozható személy számára biztosítja vagy, ha ugyan a letöltés, sokszorosítás, továbbadás lehetősége nem adott, viszont a képet mások is megtekinthetik, azaz több személy részére konkrét lehetőség nyílik a tiltott pornográf felvételek megismerésére.

Cenzúra – Jogszabályra való hivatkozás III.

Index - AdBlock

http://blogpaklo.blogspot.com/2007/08/index-adblock.html

Dátum: 2007. augusztus 23. Szerző: Paklo

Röviden a történet: valaki megosztotta a blogján a látogatóival, hogy hogyan lehet a reklámokat kiszűrni / blokkolni több oldalon, így az Index oldalán is. A dolog olyan, mintha valakit azért perelnek be, mert a reklámok alatt fogja a távirányítót és átkapcsol másik csatornára. A cikkben található egy idézet: „'Az Ön által fejlesztett karbantartott és terjesztett, tehát harmadik személyek, felhasználók számára elérhetővé tette reklámszűrő szoftverrel Ön többek között a társaságunk által üzemeltetett weboldal tartalmát is megváltoztatja.
A Btk alapján cselekményével megvalósítja a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt, amely az alábbi büntetési tételekkel büntethető.' A lényeg az első mondatban van, amely helytelen, mivel a tartalom nem változik meg a reklámszűrő hatására - a forráskódot ti. nem írja át -, csak egy része éppenséggel nem látszik. A történet vége:megfenyegetett blogokon nyilvánosságra hozták a felszólító levelet, elég kellemetlen helyzetbe hozták az Indexet. Csak a nyilvános bocsánatkérés maradt, mint legkevesebb kárt okozó opció.

Az internetes cenzúra megkerülése

Képekbe rejtett fájlokkal kerülhető meg az internetes cenzúra

http://hvg.hu/Tudomany/20100810_internet_cenzura_szteganografia_collage

Dátum: 2010. augusztus 10., kedd, 12:55 Szerző: hvg.hu

Egy új módszer megjelenése miatt aggódhatnak azoknak az országoknak a vezetői, ahol divat korlátozni a polgárok hozzáférését a külföldi weboldalakhoz. A digitális szteganográfiának nevezett technikával megkerülhetővé válik a szigorú cenzúra. A New Scientist értesülései szerint a Collage nevű szoftver lehetővé teszi, hogy rejtett üzeneteket kódoljunk képfájlokba anélkül, hogy magát a képet megváltoztatnánk. Collage-t úgy tervezték, hogy a cenzúraellenes aktivisták és olvasóik különösebb probléma nélkül tudják használni a rendszert. A szoftver ráadásul képes rá, hogy azonosítsa azokat a képeket, amelyekben információt rejtettek el. A felhasználónak csupán a dátumot kell megadnia, amelyre kíváncsi, a cikkek pedig pár perc múlva megérkeznek a gépére. Az elgondolás lényege, hogy számos olyan oldalon át áramoljon az információ, ahol egyébként nagy mennyiségű, felhasználók által előállított tartalom van. Így a rejtett adatokat begyűjtő internetezők aktivitásának megfigyeléséből nem lehet következtetni semmi gyanúsra.

Megelőzés

Pixter

http://www.pixter.hu/video_sugo

Utoljára nem egy cikket tettem be, hanem egy oldal súgóját. Ezzel csak azt szeretném megmutatni, hogy a közösségi weboldalak feltüntetik, hogy ők ugyan nem végeznek előzetes szűrést, hiszen ez hatalmas feladat lenne, viszont ha valaki inkriminált tartalmat fedez fel, amiről bizonyítani tudja, hogy jogsérelmet okoz neki, akkor azt lehetőségeikhez mérten 24 órán belül eltávolítják az oldalról.

Cenzúra – Jogszabályra való hivatkozás II.

Szervereket foglaltak le (BRFK)

http://www.police.hu/brfk/aktualis/BRF-20101028_p3.html

Dátum: 2010.10.28. csütörtök 15:51 Szerző: BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY

Ez a bejegyzés ugyan nem cikk, de fontos arra vonatkozóan, hogy lássuk, ténylegesen működik a jogszabályra való hivatkozás, illetve az ennek fényében történő lefoglalások. 2010 októberében feljelentés érkezett a BRFK-hoz, mely azt feltételezte, hogy ismeretlen tettes egy FTP szerveren keresztül nagy mennyiségű filmalkotást, zeneművet és számítógépes programokat tett közzé az interneten keresztül, a jogtulajdonosok engedélye nélkül. A hatóság szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségének gyanúja miatt eljárást folytat ismeretlen tettes ellen. Ebből is látszik, hogy az interneten legtöbbször még mindig a szerzői jog kérdése a legégetőbb probléma.

Újabb razzia - bukott az nCore

http://www.hwsw.hu/hirek/44765/torrent-bittorent-szerver-lefoglalas-ncore-asva-info-warez.html

Dátum: 2010. június 16. 17:58 Szerző: Dojcsák Dániel

A cikkből kiderül, hogy összesen 50 gépet foglaltak le 2010. június 16-án délután, amik közül 7-10 tracker vagy proxy gép volt, 40 darab pedig seed-szerver. A gépek együttvéve 500 terabájt tárkapacitással rendelkeztek, ami hazai viszonylatban az eddigi legnagyobb fogás. Információink szerint a hatóságok nem magukra a tracker oldalakra vadásztak, hanem az úgynevezett seed-szerverek voltak a célpontban. A seed-szerverek olyan gépek, amelyek lehetővé teszik, a fájlcserélők felhasználói ne saját otthoni számítógépükön keresztül osszanak meg fájlokat, hanem egy webes kliensen keresztül érnek el egy távoli szerveren lévő Bittorrent-klienst, ami elvégzi helyettük a "piszkos munkát".

A bíróság a YouTube-nak adott igazat

http://www.hwsw.hu/hirek/44800/youtube-viacom-videomegoszto-szerzoi-jog-per.html

Dátum: 2010. június 24. 11:32 Szerző: Bodnár Ádám

A cikk rávilágít arra, hogy nem csak a kisemberekre vonatkozik a jogszabály, hanem bizony a nagy multi cégeknek is meggyűlik vele a baja. Az írás két multi, a Viacom és a Youtube vitáját adja közre. A lényeg az, hogy a médiabirodalom tömeges szerzői jogsértésért beperelte a Youtube-ot, a bíróság azonban a videomegosztónak adott igazat. A Viacom médiabirodalom még 2007 márciusában indított pert a Google ellen azt állítva, hogy a 2006 októberében a tulajdonában levő videomegosztó szolgáltatás szándékosan megsérti a filmjeihez, tévésorozataihoz fűződő szerzői jogokat és jelentős bevételkiesést okoz, miközben a YouTube a hirdetésekből hatalmas bevételhez jut. A webes vállalat azzal védekezett, hogy a YouTube betartja a Digital Millennium Copyright Act törvényben foglaltakat és a jogtulajdonos kérésére minden inkriminált tartalmat azonnal eltávolít. 2008-ban a Viacom azt kérte a YouTube-tól, engedjen számára betekintést a videomegosztó látogatóinak szokásaiba. A Google a magánszféra védelmére hivatkozva ezt megtagadta, azonban a bíróság kötelezte mintegy 12 terabájtnyi (anonim) adat átadására. A YouTube-on ezt követően üzembe helyeztek egy Video ID nevű tartalomszűrő rendszert, amely automatikusan képes eldönteni egy-egy feltöltött videóról, hogy jogsértő-e, emellett a feltöltőket is egy felirat figyelmezteti arra, hogy csak valóban saját tartalomat, általuk készített videót töltsenek fel. Több médiavállalat az ellenségeskedés helyett inkább a partneri viszony kialakítására törekedett, felismerve a leglátogatottabb videomegosztóban rejlő tartalomterjesztési lehetőségeket. Egyebek mellett a CBS és a BBC is megállapodást kötött a Google-lal, amelynek értelmében anyagaikat a YouTube-on is elérhetővé teszik. A Viacom tulajdonában levő MTV is hivatalos csatornát indított már a videomegosztón.

Cenzúra – Jogszabályra való hivatkozás

A cenzúra fogalma

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cenz%C3%BAra
Mielőtt bármilyen témába belekezdünk először érdemes általánosan tájékozódni benne. Erre a wikipedia tökéletes megoldás. Ebből kiderül, hogy a cenzúra mindig szűrést, felügyeletet, elzárást jelent, és már az ógörög időkben is létezett.

Globálisan nő az államilag elrendelt internet-cenzúra

http://www.jox.hu/cikkek/656/4

Dátum: 2007. május 19., 13:30 · Szerző: szokrika

A jox.hu cikke arra világít rá, hogy bár a XXI. században mindenki lelkesen kiáll a szólásszabadságért, és elítéli a cenzúrát a legkisebb mértékben is alkalmazó államokat, mégis 5 év alatt az állami cenzúrát végző országok száma néhányról 25-re nőtt.

A cikk azt is elmondja, hogy olyan országokat vizsgált az Open Net Initiative, amelyekben jól lehet mérni az államilag indítványozott internetcenzúrát. Számos európai és amerikai államot kihagytak, hiszen itt inkább a privát szektor vezet be valamiféle korlátozást. A vizsgált országok között volt Burma, Irán, Pakisztán, Szaúdi Arábia, Szíriát, Tunézia, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen is. Ezen országokban működik a legnagyobb méretű korlátozás.

A cikk azt is elmondja, hogy nem csak az állami cenzúra okoz gondot, hanem azok a speciális szűrőberendezések, melyeket a csalók használnak, és melyek számát lehetetlen megmondani.

Azt is felveti, hogy az internet-korlátozás sajnos a háttérben folyamatosan működik, azonban azt sosem fogják megmondani, pontosan mit és hogyan korlátoznak

Az internetes cenzúra terjedésére figyelmeztet az Amnesty International

http://hirek.prim.hu/cikk/61464/

Dátum: 2007. június 6. 22:06 Szerző: Kiss Ádám Zoltán

A cikk igen rövid, mégis érdekesség, és jó dolog, hogy az végre az internetes cenzúra kérdéseivel is foglalkoznak, ráadásul egy egész konferenciát szentelnek neki. Az Amnesty kifejti, hogy ha nem vigyázunk, és engedjük, hogy gazdasági érdekek miatt a szabad internet hozzáférést korlátozzák bárhol a világban, akkor az internet megszűnik annak lenni, aminek megismertük: a szabad információáramlás helye és eszköze. Kitér arra is, hogy persze nem a nyugati országok vezetik be az internet cenzúrát, azonban gazdasági érdekeik szem előtt tartása végett a nagyvállalatok, mint a Google vagy a Yahoo szemet hunynak a korlátozásokat bevezető országok kormányainak rendelkezései felett.

Internetes szólásszabadság és cenzúra

http://www.intermatrix.hu/cenzura

Dátum: 2010-07-21 12:41

Ebben az írásban remek összefoglaló található arról, hogyan is állnak a nyugati államok az internet cenzúrához 2010-ben. Az internet az emberek számára mindig is a szabadságot jelentette, főleg a diktatórikus rendszerek után. Azonban ez a gazdasági és politikai erőket megfélemlítette, hiszen már láttuk nem egyszer a történelemben, mire képes a tömeg. De hogyan lehet megfékezni az internetet. Sajnos igen egyszerűen. Manapság bürokratikus arroganciával kreált veszélyhelyzetekkel, korlátozások szorgalmazásával, pénzt nem kímélve megpróbálják saját céljaik szerint előnyösen alakítani, átformálni, a kellemetlen információt visszatartani, megsemmisíteni, hamis illúziót keltve, hogy a nagy tömegekért van minden. Globalizációs törekvések nyomása alatt is egyaránt törekednek polgárainak befolyásolására, a visszás tények elferdítésére, saját működésük jobb színben való feltüntetésére. Mára a virtuális világ keltette szabadság érzete nem felhőtlen, nincs anonimitás, a hatalmi erők számára kényes vélemények, megtorló következményekkel jár(hat)nak.

Németország: 2009 nyarán Németországban elfogadják Ursula von der Leyen, német szociális miniszter-asszony a pedofil oldalakra tévedők hozzáférés korlátozására tett törvényjavaslatát, végül 2010 februárjában a szövetségi kormány úgy dönt, hogy visszásságai miatt nem fogja blokkolni a hozzáféréseket, hanem inkább az ilyen tartalmak törlését kezdeményezi és ennek jegyében törvénytervezetet dolgoz ki. A dolog problémás része, hogy ártatlanok is a vádlottak padjára kerülhetnek egy becsempészett rosszindulatú kód, egy félrevezető link miatt, vagy éppen egyik munkatárs „tréfájából”.

Nagy-Britannia: Peter Mandelson, brit gazdasági miniszter törvény-előterjesztése – Digital Economy Bill – nem az illegális tartalom közzétevőket büntetné, hanem a letöltők internet-kapcsolatát függesztené fel és sújtaná drasztikus pénzbüntetéssel. A konkurensek fegyverként is használhatják, elég két-három mp3 fájlt észrevétlenül letölteni és már is bírósági eljárás indulhat. Sokan úgy látják, hogy az egész csak egy újabb ürügy a lehallgatásokra, a polgári szabadságjogok megrövidítésére.

Franciaország: 2010. január elején lépett hatályba Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök által szorgalmazott HADOPI – más országok által is követendő – jogszabály, miszerint a kreatív online tartalmak illegális letöltői és terjesztői a második írásos figyelmeztetés után, harmadik alkalommal már egy évre internetkapcsolat megvonással, de akár három év szabadságvesztéssel is számolhatnak. Ellenzői szerint a törvény nem csak a szórakoztató ipar követeléseit tejesíti, hanem remek eszköz az állampolgárok elhallgattatására, a szabad véleménynyilvánítás korlátozására.

Magyarország: 2010 júniusa Cser-Palkovics András és Rogán Antal javaslata: tervezet értelmében, az egyetlen függetlennek mondható médium, az internet is kormányzati ellenőrzés alá kerülne. Ez utóbbi, jellegéből adódóan, igen kockázatos, számos olyan nagyon káros negatív következménnyel lehet számolni, mely a társadalom egészét érinti.

Tartalmas felelősség

http://www.itbusiness.hu/print/hetilap/megkerdeztuk/Tartalmas_felelosseg.html

Dátum: 2009.03.17. kedd

Az IT Business Online egy 2009-es riportja jól összefoglalja ezt a témát. Két részről kell megközelíteni az internetes oldalakat. Vannak azon oldalak, ahol szerkesztett a tartalom, ami a sajtófelelősséget tekintve igazából nem sokban különbözik a nyomtatott újságok cikkeitől, hirdetéseitől. A másik a felhasználói tartalom, ahol a felelősség kérdése már bonyolultabb. A szerkesztett tartalom esetében teljes felelősséggel tartozik a szolgáltató; ha valaki kifogásol egy cikket, kérhet helyreigazítást, illetve bírósághoz fordulhat. A felhasználói tartalom esetében más a helyzet. A törvény, nagyon helyesen, úgy rendelkezett: a szolgáltató nem kötelezhető arra, hogy előzetesen minden tartalmat megvizsgáljon, és eldöntse annak jogszerűségét. A felelősség kérdése akkor merül fel, amikor valaki a vélt jogsértés tényére felhívja a szolgáltató figyelmét. A szolgáltató megteheti, hogy egyből eltávolítja az inkriminált tartalmat, ha nyilvánvaló, hogy az valamilyen jogot sért. Ebben az esetben nem lesz felelős annak jogszerűtlenségéért. De ha úgy ítéli meg, hogy a tartalom rendben van, és nem távolítja el, akkor viszont vállalja az ezzel járó felelősséget is, tehát kiteszi magát annak, hogy a felhasználó mellett a panaszos a közvetítő szolgáltatót is beperli.
Az online tartalomszolgáltató írhat-közölhet helyreigazítást, leveheti a kifogásolt tartalmat, de nem garantálhatja, hogy az teljes egészében eltűnt a webről. Erre nincs kialakult eljárásrend. Az internet jellegéből következően valóban nem lehet minden esetben nyom nélkül eltüntetni valamit. Ha valaki közben elmentette a cikket, képet, videót, és az feltűnik egy másik tartalomszolgáltatónál, akkor azért az eredetileg bepanaszolt szolgáltató már valóban nem tehető felelőssé. De ha kiderül, hogy nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az eltávolításra vonatkozóan, és emiatt tudták mások leszedni a tartalmat, akkor viszont már nem bújhat ki olyan könnyen a felelősség alól.

Modellezés és tervezés

Amint lesz időm megírom az idei félév utolsó bejegyzését is!

Milyen lenne az én honlapom???

Ez egy érdekes kérdés. A honlap szemlélete biztosan a műszaki, technikai stílus helyett, inkább a rajongói oldalról közelíteném meg a témát! Azt viszont minden mennyiségben. A baj csak az lenne, hogy nem tudnék anélkül új honlapot létrehozni, hogy ne használjam fel a többi, már létező honlap oldalait. Ha pedig nincs új ötletem, akkor miért is kezdjek bele.....Na de most nem is erről van szó, hiszen nem hozom létre valójában a honlapot, így azt és onnan képzelek rá, amit csak akarok :)
Először is az alapoknál kezdeném. Bemutatnám Kimit, mindenféle érdekességet leírnék róla. Elmaradhatatlanok lennének a képek, videók, játékok, mint például a puzzle, vagy a kvíz. Lehet, hogy ezekért valamilyen ajándékot is felajánlanék a látogatóknak, ám ezért nyilván fizetőssé kellene tennem az oldalt, különben tönkremennék, ennek viszont a módját nem tudom :). Így inkább nem adnék ajándékot, és bárki látogathatná az oldalt.
Természetesen lenne rengeteg link más sportolók, rajongók honlapjaira. Az oldal fő képét megpróbálnám mindennap változtatni, hogy minél izgalmasabb legyen. A blogomat is továbbfejleszteném, hogy használható legyen, illetve fórumot is beiktatnék. Lehet, hogy bedobnék néhány nem szorosan az oldalhoz kapcsolódó témát a honlapra, hogy az is rátaláljon aki nem Kimi miatt keresi fel, és így lehet, hogy kedvet kap, vagy megszereti a Jégembert.

Két kérdésem maradt magamhoz.

1. Nem tudom honnan, illetve milyen mélységig mutatnám be Kimit. Nyilvánvalóan írni kell Kimi Forma 1-es pályafutásáról is, de mennyit? Valószínűleg elég rendesen bemutatnám, mert nem tudjuk, hogy meddig marad Kimi a rallyban, így még úgy érzem a Forma 1 fontosabb az emberek tudtatában. Bár ha Kimiből indulunk ki, ez nem annyira biztos. A török rally futamán ugyanis csak annyit nyilatkozott, a maga kicsit flegma stílusában : Nem vagyok benne, így nem követem már annyira a száguldó cirkuszt.
2. Hogyan tudnám megvalósítani, hogy Kimi is kapcsolatban legyen az oldalammal. Első lépésként talán megkérdezném tőle, hogy használhatom-e linkként a facebook profilját, másodszor pedig megpróbálnám rávenni, hogy néha nézzen rá az oldalamra, illetve írjon pár sort, ha van ideje. Szerintem ez feldobná az oldal látogatottságát.

Én így képzelném el a saját honlapomat, ha sok időm lenne, hogy rendesen tudjak vele fogalalkozni. Mivel ez nincs, így marad a többiek lapjainak nézegetése, és a névtelen rajongás :)

Valós vs. virtuális

Ez a bejegyzés rövid lesz, hiszen a témában inkább a virtuális világ jobban dominál mint a valós.

1. A sporttal kapcsolatos témában, nem igen lehet új műfajokat kialakítani, így ez nem jellemző a területre, hacsak nem a fórumok, melyek nyomtatott formában nem találhatók meg, hiszen gyors reagálás szükséges.
2. A virtuális közeg nem hat vissza a valóságra, hiszen itt az emberek a futamokkal kapcsolatos érzéseiket írják le, ami inkább csak élménymegosztást takar szakmai változást nem. Ebben a témában sokkal inkább a valós világ hat vissza a virtuálisra a plakátokon, újságokon keresztül. A virtuális világ talán a termékkatalógusokon keresztül csatol vissza a valóshoz, mivel egy honlapon megrendelem a terméket, majd a valós világban kézhez kapom.
   
3. Kimi saját honlapja, illetve a wikipedia mindenképpen benne van a köztudatban, hiszen az emberek ezekről a helyekről szerzik be az információkat, illetve értesülnek az újdonságokról. Az újdonságokról manapság a saját honlap, illetve a napról napra fejlődő facebook ad hírt, ahol a sportoló első első kézből osztja meg az újdonságokat rajongóival.